Idén újra meghirdeti ösztöndíjprogramját a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft. A tavalyi évben már beszélgettünk több fiatal mérnökkel, akik az ösztöndíjprogram egy korábbi évfolyamának résztvevői voltak, ma már pedig a cég munkavállaóiként dolgoznak. Most ismét felkerestük őket, hogy meséljenek arról, hogyan segítette a Vasúttechnika a szakmai pályájuk kezdetét, illetve arról is faggattuk őket, hogy immáron munkavállalóként hogyan tudják formálni a karrierjüket. Bódai Dávid, Suga Márton és Szabó Dávid egyaránt a BME Építőmérnök Karának infrastruktúra ágazatáról érkeztek a Vasúttechnikához. A beszélgetésben részt vett Dudás István, a vállalat vasútépítési igazgatója is, aki napi kapcsolatban áll a fiatalokkal, igyekszik támogatni őket. A szakember részletesen kitért arra, hogy miért fontos a vasútépítő vállalat számára a fiatal mérnökök segítése, a pályakezdő fiatalok támogatása.
Fotók: Erdei Mihály/magyarepitok.hu
„A szektor nehéz gazdasági helyzete ellenére is fontosnak tartjuk, hogy a vállalatunknál meglévő tudás továbböröklődjön, mindig legyen belső szakmai utánpótlásunk. Ehhez az kell, hogy motivált egyetemisták/friss diplomások kerüljenek hozzánk, akiket érdekel ez a szakterület, szeretnek tanulni, és nem utolsó sorban nem ijednek meg a kihívásoktól sem. Néhány éve indította útjára a Vasúttechnika az ösztöndíjprogramját, amit idén ősszel újra meghirdet.
A korábbiakhoz képest változás, hogy ezúttal a BME közlekedésmérnök, gépészmérnök és villamosmérnök hallgatóit is várjuk, hiszen a vasút egy nagyon sokrétű, összetett műfaj, ahol építőmérnökök és más szakterületek mérnökei együtt dolgoznak. A gyakornoki program során a hallgatók betekintést nyerhetnek a vasútépítés világába, így a BSc diploma megszerzésekor már felelősebben tudnak dönteni arról, hogy szeretnének-e ezen a területen munkát vállalni. Az MSc melletti részmunkaidős foglalkoztatás szintén előnyös a hallgatók számára, mert valóban jut idejük a tanulmányaikra is, szemben egy teljes munkaidős állással. A tanulás pedig az MSc diploma megszerzését követően sem ér véget: a felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséig sok tapasztalatot kell gyűjteni a fiatal mérnököknek.”
Dudás Istvánt arról is kérdeztük, hogy vajon a fiatal mérnökök tudnak-e új szemléletet hozni egy nagymúltú vállalat életébe.
„Nagyon szeretek fiatalokkal dolgozni, mert számos dolgot teljesen másként látnak, mint az idősebb generáció, és az a tapasztalatom, hogy minél többféle nézőpontot gyúrunk össze, annál jobb lesz a végeredmény. Ha egy munkafolyamat esetében felmerül, hogy miért így csináljuk, akkor az idősebbek gyakran válaszolják, hogy »mert így szoktuk«. A fiatalok viszont mernek kérdéseket feltenni, és tudnak olyan alternatív válaszokat hozni, melyek előrébb mozdíthatják a folyamatokat.”
A vasútépítési igazgató kitért a digitalizáció témakörére is. Mint mondja: a fiataloknak különösen testhezálló témakör ez, a vállalatnál lévő kutatás-fejlesztési projektben is főként a fiatalabb mérnökök vesznek részt, sőt idén egy külföldi hallgató is bekapcsolódott a folyamatba. Ahogy arról korábban írtunk a dél-afrikai Limpopo tartományból érkező Matome C. Modiba, a BME mesterszakos hallgatója, és Suga Márton közösen azt vizsgálták, hogyan is lehetne kamerás pálya ellenőrző rendszereket felszerelni a gépekre annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen a betonaljak sérüléseit.
„A vasúti és építőipari projektekben a legnagyobb kihívás a BIM rendszer elterjedése lesz. Korábban a kivitelezők csak helyszínrajzok és hossz-szelvények alapján dolgoztak. Most viszont 3D-s modelleket kell megvalósítani, és az építés minden lépését 3D-ben kell dokumentálni annak érdekében, hogy pontos, naprakész megvalósulási tervek készülhessenek. Ez jelentős adminisztrációt igényel, ezért nagy szükség van az új, digitális munkafolyamatokat ismerő és jól használó fiatal munkaerőre. Jelenleg a projektek többsége még nem indul teljes 3D-s állománnyal, de a kivitelezett elemeket már 3D-ben kell feldolgozni és visszajelezni a tervezőknek. A költségvetés-készítés már BIM-kompatibilis szoftverrel történik, de a teljes előrelépés majd akkor várható, amikor a mennyiségi adatok is közvetlenül 3D-s modellekből tudnak érkezni” – zárta gondolatait Dudás István.
Ösztöndíjtól a szakmai tapasztalatig: a Vasúttechnika szerepe a karrierutak alakulásában
A vasútépítési igazgatóval való beszélgetést követően a fiatal mérnököket faggattuk, elsőként arról, hogy az elmúlt évben hogyan formálódott a szakmai fejlődésük a Vasúttechnikánál.
Bódai Dávid: Három éve vettem részt az ösztöndíjprogramban, azóta – immáron munkavállalóként - rengeteg változatos feladatom volt irodában és terepen egyaránt. Jelenleg munkahelyi mérnökként dolgozom, és az elmúlt egy évben volt lehetőségem külföldön is tapasztalatot szerezni Svédországban, Horvátországban és Hollandiában. Svédországban és Horvátországban például SMD80-as géplánccal végeztünk vágányátépítést, ezen munkák során méréseket készítettem, segítettem a művezető feladatait és alkalmanként tolmácsoltam is. Hiszem, hogy minél többféle feladat kipróbálása szükséges ahhoz, hogy az emberből jó szakember válhasson. A legnagyobb kihívást eddig számomra nem az itteni munka, hanem az amellett folytatott MSc tanulmányaim jelentik, mert a céges feladatokat sokkal nagyobb lelkesedéssel végzem. A Vasúttechnikán belül kijelölt mentorom nem volt, de sok segítőkész kollégával dolgozhattam már együtt, mérnökökkel, művezetőkkel, gépkezelőkkel és pályamunkásokkal egyaránt.
Suga Márton: Dáviddal egyszerre érkeztünk a Vasúttechnikához. Az utóbbi évben ő többet volt terepen. Én tavasszal diplomáztam, és mivel kifejezetten a BIM területéhez kapcsolódóan szerettem volna elhelyezkedni – a szakdolgozatom is erről szólt – inkább ezzel foglalkoztam, így kevesebbet jártam munkaterületre. Nagy előny volt, hogy a cégnél voltak a külső konzulenseim, így napi szinten tudtam velük egyeztetni, akár rövid kérdésekben is. Molnár Dániellel a mennyiségi és erőforrás-becslést, valamint a vasúti 3D modellezést vizsgáltuk, míg Stangl Gábortól főként felsővezetékes tapasztalatokat tanultam. Tavaly Németországban és a Benelux államokban dolgoztam vasúti projektekben, idén először Svédországban is, ahol különösen megfogott a nyugodt és szervezett munkavégzés.
Szabó Dávid: Két hónappal a céghez kerülésem után tolmácsként dolgoztam egy aláverő gépláncon, ahol magyar és osztrák gépkezelők voltak – ekkor kezdtem el jobban megismerni az aláverő gépeket, illetve ekkor tudtam jobban elsajátítani a német szakszavakat is. Tavaly nyáron Svédországban az SMD-nél a művezető mellett dolgoztam: tanultam a feladatait és segítettem neki, időnként pedig tolmácsoltam is. Ősszel Horvátországban ugyanígy az SMD-vel dolgoztam, ahol a gép munkájának előkészítése, üzemanyag- és vízellátás biztosítása, valamint a helyi nyelvi nehézségek megoldása volt a feladatom. Idén nyáron ismét Svédországban dolgoztam, és a közeljövőben újra megyek. Az irodai és terepi munkák mellett több oktatáson is részt vettünk, például a vasútépítéshez köthető mérőműszeres-, kitérőméréses- és civil 3D képzésen, vasúti forgalmi oktatáson, valamint a GEDO mérőműszer adatfeldolgozását is elsajátítottuk. A tavasz folyamán lehetőségünk volt egy nyelvtanfolyamon is részt venni, amely ősszel folytatódik.
Egyetemi kereteken túl: új tudás a szakmai gyakorlat során
A Swietelsky Vasúttechnika ösztöndíjprogramjának egyik kiemelt célja, hogy az egyetemi idő alatt szerzett elméleti tudást minél több gyakorlati tapasztalattal gyarapíthassák a fiatalok.
A BIM gyakorlatilag nem szerepelt a tantervben, az egyetemen legfeljebb kész helyszínrajzok, hossz- és keresztszelvények elkészítéséig jutottunk, és ezzel nagyjából ki is merült a téma – erősítette meg Szabó Dávid. A témához kapcsolódva Dudás István elmondta: a vasúti geodézia egyáltalán nem része az egyetemi tananyagnak, ott csak az általános geodéziát és annak eszközeit, módszereit oktatják.
Ez a terület azonban speciális tudást, külön eszközöket és szoftvereket igényel, amelyekkel a vágányépítés és -szabályozás sokkal gyorsabban és hatékonyabban végezhető, mint hagyományos módszerekkel. Nálunk ezért nagy hangsúlyt kap, hogy a mérési módszereket, eszközöket, adatfeldolgozást és terepi munkát is elsajátítsák a kollégák, hogy a vasútépítés során ne csak a kivitelezés, hanem a szükséges adatszolgáltatás is magas szinten történjen. A cél, hogy legyenek szakembereink, akik magabiztosan kezelik ezeket a rendszereket és feldolgozzák a kapott adatokat- tette hozzá a vasútépítési igazgató.
Jövőkép és karriertervek a Vasúttechnikánál
Természetesen nem csak a gyakorlati tudás elmélyítését szeretné segítené a Vasúttechnika. A cég bízik abban, hogy az ösztöndíjprogram részvevői – ahogyan azóta az interjúnkban szereplő három fiatal mérnök is – a vállaltnál folytatják majd karrierútjukat.
Jelenleg mesterképzésen vagyok, ősszel kezdem a szakdolgozatírást, januárban pedig diplomázom, így az egyetemen is helyt kell állni - magyarázza Szabó Dávid. A munka és a tanulás közti időbeosztást a Vasúttechnika is igyekszik segíteni.
A legfontosabb, hogy minél előbb megszerezzék az MSc diplomájukat, emellett azonban gyakorlati ismereteket is szerezzenek, megismerjék a vállalati kultúránkat. Így a végzés után már közel teljes értékű kollégaként számíthatunk rájuk, ami a fiatal mérnököknek és a vállalatnak is nagyon kedvező – tette hozzá Dudás István.
Szabó Dávid: Az egyetem utolsó 1-2 évét itt tölthetjük részmunkaidőben, és a munkakörnyezet jól kiegészíti a felsőoktatási tanulmányokat. Most az utolsó félévemet szeretném igazán megnyomni, tartani a határidőket és haladni a szakdolgozattal, januárban pedig államvizsgázni. Utána teljes állásban szeretnék a Vasúttechnikánál dolgozni. Az elmúlt másfél évben sokféle feladatban vettem részt, emiatt különösen tetszett ez az időszak – hangsúlyozta a fiatal mérnök.
Suga Márton: A BSc alatt kerültünk ide gyakornokként, majd félállásban folytattuk, ami jó lehetőség volt tapasztalat és pénz szerzésére, valamint egy stabil kiindulási alap kialakítására. Engem a BIM digitalizációs irány érdekel, különösen a vállalkozási részleghez kapcsolódóan, és lelkesedem azért, hogy a kétdimenziós tervek alapján készült projektből háromdimenziós anyagot készítsünk. A háromdimenziós modellek felmérése és kiszerkesztése, ami a geodéziához kapcsolódik, most ez a fő irányom- magyarázta Márton.
Bódai Dávid elmondása szerint hozzá a terepmunka áll közel, ott érzi magát a legkomfortosabban, de bármire nyitott, bármit szívesen megtanul.
Ha választani kell, inkább a kinti feladatokat részesítem előnyben, szeretem, ha mindig történik valami, nem vagyok irodában ülős típus. A fiatal mérnök kitért a felelősség kérdésére is.
Mivel még nem voltunk közvetlenül felelős vezető pozícióban, a teljes terhet nem tapasztaltuk élesben, de érzem, hogy ez a szakma része. Terepen mindig oda kell figyelni a szabályokra, és nemcsak magunkra, hanem a többiekre is. A vasút veszélyes üzem, mint tudjuk! – tette hozzá Dávid.
Újdonságok és kihívások a pályán: gépek, BIM és szervezés
Minden szakma folyamatos fejlődésben van, nincs ez másképp a vasútépítés területén sem. Még ha az alapok nem is változtak, de számos újdonság jelenik meg, amihez a szakmai területeknek alkalmazkodniuk kell.
Néha azt mondom, hogy a vasútban tulajdonképpen semmi sem változott 150 éve: aljak, leerősítések, sínek, zúzottkő, és ezekből építjük fel a pályát. A vágányépítő gépek sem csinálnak mást, mint lerakják az aljakat, ráteszik a sínt. Összességében így elsőre tényleg semmi újdonság nincs. Viszont, ha jobban belegondolunk, minket az is érdekel, hogyan működnek a gépek, ha elromlanak hogyan javítjuk meg azokat, kik kezelik őket, hogy kerülnek az eszközök és építőanyagok a munkaterületre és hogyan tudjuk fejleszteni a folyamatainkat, és ekkor a rendszer részét képező erősáramú-, biztosítóberendezési-, magas- és szerkezetépítési területek specialitásairól még nem is beszéltünk - magyarázta Dudás István.
Dudás István kitért a munkafolyamatok ütemezésére is. Egyre rövidebbek az éjszakai vágányzárak, és szigorúbbak a határidők, ezért komolyabb szervezésre van szükség. A munkaerőhiány miatt ugyanazt a munkát egyre kevesebb emberrel kell elvégeznünk, így előre kell tervezni, hogy mikor mit csinálunk és ehhez a legmagasabb fokú gépesítést kell használnunk.
A gyakornoki program szerepe a szakmai rálátásban
Bár egy ösztöndíjprogram kihívásokat is rejt, hiszen sok esetben össze kell hangolni az iskolai kötelezettségekkel, de olyan pluszt ad, ami az iskolapadban nem szerezhető meg.
Suga Márton: Ha valaki ösztöndíjprogram keretében kerül ide, sokkal átfogóbb rálátást kap a vasútépítésre és a szakmára. Ha visszagondolok, bizonyos egyetemi tárgyak kapcsán korábban nem is gondoltam volna, hogy hasznosak lehetnek majd, vagy hogy érdemes lenne felvenni. Most, hogy van már ennyi tapasztalatom, lehet, hogy visszamennék és felvenném őket, mert kifejezetten specifikusak és most tényleg hasznosak lennének. Akkor azonban abszolút nem gondoltam erre. Ez jól mutatja, mennyi minden fordulhat elő a vasútépítésen, és mennyi mindent érdemes még megtanulni, megtapasztalni.
Dudás István: Az ösztöndíjprogram azért is nagyon jó, mert a hallgató meg tudja nézni, hogyan zajlik az élet egy munkahelyen, mivel foglalkozik a cég, mi az a vasútépítés. Egyetemi hallgatóként ezt nem feltétlenül látja, ott csak a tananyagot kapja, ami a gyakorlatnak csak egy kis szelete. Az ösztöndíjprogram során az is kiderül, hogy kinek való a terepmunka és kinek nem, még mielőtt hosszú éveket fektetne bele. A mi programunkban részvevő fiatalok kellő tapasztalatot szereznek ahhoz, hogy eldöntsék, folytatják-e ebbe az irányba, vagy inkább tervezőirodába, önkormányzathoz mennek dolgozni, esetleg egy minisztériumban vagy az oktatás területén találják meg a számításukat. Ez tulajdonképpen egy biztonságos próbalehetőség.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft. tehetséggondozási ösztöndíj programjára 2025. szeptember 15-ig várják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemazon építőmérnök-, közlekedésmérnök-, gépészmérnök- és villamosmérnök hallgatóinak jelentkezését, akiket érdekel a vasútépítés világa, a vasútépítő gépek működése. A program további részleteiről, a jelentkezési feltételekről a társaság honlapján lehet bővebb információt találni.